A minikurzus mint tartalombázis azt jelenti, hogy a posztjaidhoz nem új ötletet találsz ki, hanem darabokat vágsz ki a kész tananyagodból.
A legtöbb szolgáltató ehelyett minden hétfőn nulláról indul, megnyit egy üres szerkesztőt, és azon gondolkodik, mi legyen aznap a téma.
Ez két hétig megy. A harmadikon kimarad egy nap, a negyediken kettő, a végén pedig a kész minikurzusodról senki nem tud.
Mi ezért nem a leckét tesszük ki. Egyszerre egyetlen gondolatot emelünk ki belőle, és minden gondolathoz külön formátumot rendelünk.
Ebben az anyagban felírjuk a leckéidet, négy kérdéssel szeleteljük őket, formátumot választunk minden darabhoz, megírjuk az első hármat, és eldöntjük, melyik terel a minikurzusod felé.
Miről lesz szó
Egy lecke nem egy poszt. Egy tíz-tizenöt perces leckében jellemzően három-négy önálló gondolat van, és mind megáll a maga lábán.
A szeletelés elve az, hogy egyszerre PONT egy gondolatot adsz át. Négyféle darab az, ami szinte minden leckéből kijön.
1, Az állítás. A lecke fő tanulsága egy kimondott mondatban, alatta három-négy mondat indoklás. Szöveges poszt lesz belőle.
2, A lépéssor, vagyis a folyamat, lépésenként egy dián. Ebből lesz karusszel.
3, A hiba, vagyis amit a leckében tiltasz vagy javítasz. Rövid videóban a legerősebb, mert a rossz megoldást meg lehet mutatni.
4, A valódi kérdés. Amit a validáló beszélgetéseken tényleg megkérdeztek tőled, a kérdező saját szavaival. Szöveges poszt lesz ebből is.
Az állítás. Azért szöveges poszt, mert nincs benne se lépés, se megmutatnivaló. A nyitómondat maga az állítás, alatta jön az indoklás.
A lépéssor. Öt-nyolc dia, az elsőn a végeredménnyel. Hétnél több lépést bontsd kettébe, mert a hosszú karusszelt senki nem lapozza végig.
A hiba. Vedd fel, ahogy a rossz megoldás kinéz, aztán mondd el a jót. Egy perc alatt elfér.
A valódi kérdés. A kérdés lesz a nyitómondat, szó szerint, ahogy elhangzott. Ne fogalmazd át szebbre, mert pont az idegen szórend teszi felismerhetővé.
Nézzünk egy párt. A rossz változat az a poszt, amelyik a teljes leckét összefoglalja, tehát benne van az állítás, a lépéssor és a hiba is, egy-egy mondatra zsugorítva, mert a szerző félt kihagyni valamit.
Az erős változat ugyanabból a leckéből egyetlen állítás, alatta három-négy mondat indoklás és egy példa. A lépéssor nem vész el, csak jövő kedden megy ki, külön karusszelként.
ÁBRA
Egy lecke és a négy tartalomdarab, ami kijön belőle
Balra egy lecke-doboz, jobbra négy nyíllal a négy kimenet, mindegyik mellett a formátummal. A szeletelés kifejtése után áll.
Nem minden leckéből jön ki mind a négy. A fogalmi leckékből az állítás és a hiba erős, a lépéses leckékből a lépéssor.
A lecke szövegét SOHA ne másold ki szó szerint. A poszt más nyitást és más ritmust kíván.
A nyersanyagot A MINIKURZUS-MUNKALAP – A MINIKURZUS KIDOLGOZÁSA szakaszában találod. Amíg a leckék csak a fejedben vannak, minden szeletelésnél elölről kezded.
ÁBRA
A munkalap kidolgozási szakasza
A munkalapnak az a része, ahol a leckecímek sorakoznak.
Nyiss egy táblázatot négy oszloppal. A lecke címe, a darab megnevezése, a formátum és a státusz.
FIGYELEM
NE szépítsd a sorokat. Ez munkatáblázat, amit rajtad kívül senki nem lát, és a fele sora úgyis változni fog.
A szeletelés akkor gyors, ha nem gondolkodsz, hanem kérdezel. Tedd fel az első leckédnek a fenti négy darab kérdés-változatát.
Mi az az egy mondat, amit meg kell jegyezni. Milyen lépéssorozat van benne.
Milyen hibát javít. Melyik valódi kérdés hangzott el erről a beszélgetéseiden.
Minden válasz egy külön sor. Ha valamelyikre nincs válaszod, hagyd üresen.
FIGYELEM
Egy lecke SOHA ne adjon nyolcnál több sort. Ha többet írsz, már nem szeletelsz, hanem újra megírod a leckét.
A formátumot a fenti négy darabnál már eldöntöttük helyetted, ezért itt csak beírod. Az eldöntetlen formátum a leggyakoribb oka annak, hogy a poszt sosem készül el.
Végül nézd végig az oszlopot. Ha minden harmadik-negyedik sor karusszel, jó az arány, ha szinte mind az, hiányoznak a szöveges posztok.
Három darabot írj meg, ne tizenötöt. Az fog kiderülni, működik-e a rendszer, amikor kimegy az első három.
A nyitómondat SOHA ne a lecke első mondata legyen, mert a leckében az olvasó már elkötelezte magát, a posztnál viszont még el kell nyerned a figyelmét. A kész szöveget a hiteles hangról szóló anyagban leírt jegyzékkel ellenőrizd, mielőtt kimegy.
Ha minden posztod elad, a követő védekezésbe kapcsol. Ha egyik sem, senki nem tudja meg, hogy létezik a terméked.
Négyből egy sorhoz írj terelést, a másik három adjon értéket lezárás nélkül. A terelés egyetlen mondat a poszt legvégén, ami megmondja, hol találja a minikurzust.
Tegyük fel, hogy az egyik leckéd arról szól, hogyan állítja be az óradíját egy egyfős szolgáltató.
Az állítás · „Az óradíjadat nem a piac szabja meg, hanem az, hány számlázható órád van egy hónapban.” · szöveges poszt · értékadó
A lépéssor · Az öt lépés, ahogy a havi célbevételből visszafelé kiszámolod az óradíjat. · karusszel, 6 dia · értékadó
A hiba · A nem számlázható órákat kihagyják a számításból. · rövid videó · értékadó
A valódi kérdés · „Honnan tudom, mikor emelhetek árat?” · szöveges poszt · terel a minikurzushoz
Az utolsó sor kap terelést, a másik három nem.
Ha most indulsz, hagyd ki a tökéletes rendszerezést. Egy tizenkét soros táblázat és három kiment poszt többet ér a negyven soros tervnél.
A darabok naptárba rendezését ne itt kezdd el, arra a tartalomtervhez és az ütemezéshez készült anyag való.
A darabszám azt méri, tényleg tartalombázisként használod-e a tananyagot. Leckénként legalább három sor jöjjön ki, egy ötleckés minikurzusból tehát 15–20 darab. Ha leckénként egyre jutsz, még a lecke egészét nézed.
A mentés és a megosztás azt méri, hasznos volt-e a darab. Küszöb nincs, a saját korábbi posztjaid átlagához mérd, és a kiugró kettőből-háromból bonts újabb darabot.
Ha most indulsz, előbb csak azt nézd, kiment-e heti három poszt. Az első hetekben a számok zajosak, a rendszeresség viszont már látszik.
Régen kézzel: a leckéket fejben bontottad poszt-témákra, az ötletek fele elveszett, a tananyag és a naptár sosem ért össze.
Ma AI-val: add oda az AI-ügynöknek egyetlen lecke szövegét, és kérd, hogy a négy kérdés mentén bontsa darabokra, formátum-javaslattal együtt.
Ami emberi marad: a döntés, mit adsz oda ingyen és mi marad a terméken belül, mert csak te ismered a saját ígéretedet.
És a megírás, hiszen a darab a te hangodon lesz hiteles.
Másold be egy AI-chatbe (a Claude a claude.ai-on ingyenes, de a GPT vagy a Gemini is jó), töltsd ki a {{...}} változókat, és küldd el. Nincs telepítés, nem kell hozzá technikai tudás. A végleges döntést mindig te hozod meg.
Tartalomstratégiában jártas szakértő vagy, aki magyar szolgáltatónak
segít a kész tananyagából tartalomdarabokat kibontani. Kész posztot
NE írj, csak darabokat, formátumot és nyitó-ötletet adj.
KONTEXTUS (én töltöm ki):
- Szakmám és az ideális vevőm fájdalompontja: {{szakma_es_vevo}}
- EGY lecke címe és tartalma vagy jegyzete: {{lecke}}
- Valódi kérdések, amiket erről a témáról kaptam: {{kerdesek}}
FELADAT:
1. Bontsd ezt az EGY leckét legfeljebb 6 darabra négy szempont
mentén: a fő állítás, a lépéssor, a javított hiba, a valódi kérdés.
2. Darabonként javasolj formátumot egy mondat indoklással: szöveges
poszt, karusszel vagy rövid videó. Karusszelnél add meg a diák
számát.
3. Darabonként adj 1–2 nyitómondat-ötletet, ami NEM a lecke első
mondata.
4. Jelöld meg azt az egy darabot, amelyik terelhet a minikurzus felé.
Táblázatos kimenetet kérek. Ne találj ki adatot vagy ügyfélsztorit.Írd be a Minikurzus-munkalapod Marketing és tartalom szakaszába a leckékből kibontott poszt-témákat, darabonként a formátummal. Ebből áll össze a tartalomterv.